A modern tánc nagyon közel áll a szívemhez. A jazz tánc izgalmas, de az igazán mély érzések nekem mindig itt törnek elő. Szerintem nem voltam még olyan táncszínházas előadáson, ahol ne kellett volna egyensúlyoznom a könnyeimmel.

A szavak korlátokat szabnak, például azt halljuk/olvassuk, hogy fájdalom, az agy veszi az adást, kapcsol hozzá valamit és figyelünk tovább. Itt viszont egy mozdulatban benne van a komplett érzés, tisztán és szüretlenül. Pár percben benne lehet egy egész történet az összes létező információval, tökéletesen határtalanul. Egyenesen a szívbe megy.

Dr. DIENES VALÉRIA - A MOZDULATRÓL

"A mozdulat mostoha gyermeke a gondolkodásnak. Úgy van az ember alkotva, hogy csak elköveti, de nem mélyed el annak végiggondolásában, mi is tulajdonképpen a mozdulat. Nem látjuk, mert túlságosan közel van hozzánk, mint létünk közege, nem gondolkodunk róla, mert elmerülünk használatába és ez az oka annak hogy megértetlenül hever a gondolkodás fejlődésének hosszú századain át.

Igaz beszélünk róla sokat, de ha rágondolni próbálunk, kisiklik ujjaink közül. Pedig azt hisszük, tudjuk legalább azt, mi nem a mozdulat. A szél verte lomb hajlongása még nem mozdulat a mozdulatban van valami akart, valami egyéni. A mozdulat valami szándék sikerülése, mindig lelki retortából jön, mindig beszél valamiről, egy darab múlt és darab jövendő van benne és arra való, hogy ezt a múltat és ezt a jövőt jelenné tágítsa. Mesél és jósol.

Lényege ez a suhanás az imént és a mindjárt között. Csak addig él, míg halad, ha hozzányúlunk, hogy megnézhessük, megmerevedik és a beszédes mozdulat helyett ott áll előttünk mint színtelen sóbálvány a póz.

A póz a mozdulat halála. Nem része a mozdulatnak, csak ott felejtett nyoma annak, hogy a mozdulat valahol megállott. A mozdulatnak nincs képe. A kiterített film képsorozata nem mozog, csak az eltűnt mozdulat nyomait mutatja. Forgatni kell a filmet hogy képe megmozduljon. A mozdulatot tehát nem tettük el filmen, csak szemünk szokásait ravaszul kihasználva elhitettük magunkkal, hogy a mozdulat a vásznon visszajött. A mozdulat az, ami nem marad meg soha sehol és már nincs se szín, se hangulat, melyet utol ne érne, mert szótára akkora, mint az emberi léleké, lerajzolni, eltenni nem lehet.

A mozdulat az eszmélés üzenete, mozdulat minden eltökélésünk, tettünk egész tudatos, szándékos életünk. A gesztusok szavaink előpostái és kísérői, az arckifejezések, testtartások, tagjártatások, hangulatunk hírnökei, mozdulat a létünk hordozója. A tisztán az időben rejtőzött anyagtalan lelkisségünk a mozdulaton át a térbe költözik, hogy megmutasson bennünket egymásnak.

A mozdulat nem másolja, hanem kifejezi a lelket azzal, hogy formát ad eszmélésünknek. A lélek tiszta időbelisség, az anyag, a test tiszta térbeliség, a mozdulat mint téridős forma osztozik a tér és idő formájában. Az idő formája a ritmus és a metrum, a tér, formája a vonal és az alak, a téridős mozdulat tehát ritmusos alakjáték.

{...} a mozdulat nem csak a testet mintázza, hanem a lelket is. {...} a mai mozdulatkultúra csakis abból a lélektani igazságból indulhat ki, hogy minden eszméleti megnyilatkozásunk hordozója mozdulat.

{...} Minden mozdulat a testekkel él és hal és eleve megsemmisülésre van ítélve. {...}"

Története

A modern tánc a 19.-20. századforduló táncforradalmából születő táncművészeti irányzatok összefoglaló neve. E modern irányzatok szülőhelye Európa és Amerika. Magyarországon ezt 1912-ben elinduló, a két világháború közt virágzó, a negyvenes évek végén, ideológiai-politikai okokból elnémított, de máig tovább élő modern művészeti mozgalmat, mozdulatművészetnek hívjuk.

Képviselőit, nagyfokú szabadság, individuális stílus, előadásmód és technika jellemzi (minden iskola egyedi). Függetlenítették magukat a kanonikus, technikai alapra helyezett klasszikus tánc (balett) kifejezési módjától, stílusától.

Megjelenésükig az individuum ilyen nagyfokú szabadsága nem volt tapasztalható egyetlen táncművészeti mozgalomban sem, így nem véletlen hogy a mozgalom egyes irányzatait szabad táncnak nevezzük.

E művészet valóságtartománya, az emberi mozdulat. Formavilágának a mozdulatlehetőségek szabják határát, melyből a teremtő képzelet választja ki a céljának megfelelőt, így képes a művész akár a hétköznapi mozdulatot is művészetének eszközévé lényegíteni.

A XIX. és a XX. század nagy felfedezései között van az emberi test felértékelése és mozdulati felszabadítása, annak teljesítmény-centrikus és művészi célú használata, valamint a testről való tudatos gondoskodás hihetetlenül sokoldalú testkultúrává terebélyesedett, de idetartozik a test karbantartásának ("kondicionálásának"), ápolásának, fejlesztésének és egyéb, változatos célú felhasználásának minden fajtája.

Fontos megjegyezni gondolkodásban a testről az egészség, a lélekről teljesség és harmónia, és például az öltözködés kapcsán megjelenő kényelem és praktikum fogalmakat melyek ebben a korszakban nyernek modern, mai tartalmakat.

A XX. századot nyugodtan nevezhetjük a forradalmak századának. Nincsen olyan területe az életnek - főleg a teljesítmény és az esztétikum vonatkozásában - ahol ne zajlott volna le forradalminak nevezhető változás.

Így van ez a táncművészetben, ahol a XX. századi forradalmi ívei, csúcsai és kísérletei szintén változásokat hoztak. Ilyenek a modern táncban, pl. Isadora Duncan, a Denishawn iskola, M. Graham, D. Humprey Amerikában, Lábán Rudolf, Mary Wigman Európában, vagy a mozdulatművészeti - mozgásművészeti iskolák Magyarországon.

Az új táncművészeti mozgalom, (nálunk mozdulatművészet, Németországban bewegungskunst) - mint történelmi jelenség - a balett elmechanizálódása, sztereotipizálódása ellen a XX. század elején lépett fel azzal a céllal, hogy "lelket öntsön" a színpadi táncba, hogy érzelmek, jellemek, típusok, megjelenítésére tegye alkalmassá, hogy a mozdulatokat a kifejezés szolgálatába állítsa. Innen van a mozdulatművészet másik neve, a "kifejező tánc" (ausdruckstanz, expressionistic dance stb.).

Tapasztalhatjuk XX. század eleji "új színpadi tánc" gyűjtőfogalma alá rendezhető irányzatokat igen sokan és - a fentieken kívül is - igen sok elnevezéssel illették, úgymint szabad tánc, közép-európai tánc, pódium tánc stb.. Mivel a táncosok és táncosnők többnyire szólóesteken mutatták be saját koreográfiáikat ezért van az, hogy az egyes irányzatok erősön kötődnek a tanító és az alkotó művészek neveihez. A szabad táncnak is nevezhető irányzat legjellemzőbb vonása azonban ebben a korai periódusban a kötetlenség, a "szabályok szerinti" táncolás teljes tagadása, vagyis a balett-esztétika jegyében kialakult "helyes" és kötelező mozdulatok elleni fellépés.

Forrás: www.mozdulatmuveszet.hu

Szerencsések vagyunk, mert nagyon jó táncszínházas előadásokat hoznak ide nekünk - mindhárom fenti darabot élőben láttam. Nem igazán tudok mit mondani, mint, hogy lenyűgöző. Az emberi test, a mozdulatok, az érzések tökéletes megmutatása, átadása, közvetítése.

Érdemes figyelni mik a lehetőségek, de én is jövök majd ajánlókkal. 

Hogyan találkozhatsz a Modern tánccal a NIA-ban?

• A szabad táncban, amikor meghívlak, hogy mutasd meg Magad, mutasd meg az érzéseidet, fejezd ki önmagad a mozgásban. Mutasd meg hogyan mozdulnak meg Benned a történeteid, az emlékeid és hogyan tudod ezt megmutatni a kezeddel, a lábaddal, a gerinceddel és minden izmoddal, csontoddal, sejteddel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.