Ma nem volt könnyű napom, de aztán eljött az este 8, a szerdai NIA ideje. Észre sem vettem mikor történt, de egyszercsak kivirágzott minden és hazaértem. A testembe, a zenébe, a jelenbe, a kérdések nélküli középpontba. A tökéletes elégedettség - már megint, mert ez valahogy mindig működik. Néha ugyan kapok némi házi feladatot utána, de ma nem, ma kegyes volt hozzám az Ég, és egyszerűen csak felszabadultam a nyomás alól.

Rájöttem, hogy nincsen semmi probléma és éppen elég ezt elhinni, ahhoz, hogy így is legyen. Ha holnapra elfelejtem, a következő gyakorláskor újra az eszembe jut. Az élet türelmes tanító, én meg csak megtanulom már végre a leckét.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.